Pécsi székesegyház

Magyarország középkori műemlékeinek legértékesebbike. I. István kezdte el építtetni, eredeti formáján sokat változtattak az olykor túlniéretezett átépítések, amelyek során igen sok gótikus és barokk emlék elpusztult. A székesegyház szentélye, altemploma, három hajója és két tornya a XI. században épült, román stílusban, valószínűleg a korábbi, IV. századból való temetőkápolna helyén.

Az építkezés első időszakában csak a két nyugati torony állott, a keleti rész tornyait később, a XII. században emelték. A török uralom alatt Sztilejnián szultán dzsámivá alakíttatta át, szerencsére az épület viszonylag épségben vészelte át e másfél évszázadot.

A török megszállás után a templom arculatát igen sok átépítés formálta. A XVIII. század kezdetén Nesselrod Ferencpécsi püspök építtette újjá, sok belső díszítéssel gazdagítva a. tönkretett, kifosztott dómot.

1805 és 1827 között Pollack Mihály kapott megbízást átalakításra. Pollack az akkori építészeti irányzatnak megfelelően igyekezett egységesíteni a megelőző nyolc évszázad különféle stílusjegyeit. A déli és nyugati homlokzatot neogótikus romantikus modorban átépítette, a tornyokat egy emelettel magasabbra húzta, s még sok egyebet változtatott az épületen.

Schmidt Frigyes bécsi műépítész 1882 és 1891 között ismét átépítette a székesegyházat, ezúttal neoromán ízlés szerint. Schmidt — ahol lehetett — az eredeti román állapot visszaállítására törekedett, de ez olyan erőteljes beavatkozással járt, hogy a nagyarányú megújítás után mindössze az altemplom, a szentélyfülkék alja, a két mellékhajófal és a tornyok alsó része maradt meg régebbi állapotában.

A székesegyház ma az eredeti alaprajzi elrendezésnek megfelelően háromhajós, kápolnasoros, síkmennyezetű bazilika. Hossza 70, szélessége 22 méter, a tornyok 60 méter magasak. Eredeti főhomlokzata a nyugati oldalon van, a térre néző rész a déli oldal. Felületét félkörívet tartó díszes féloszlopok tagolják. Felettük, a két déli torony között, nyitott árkádsor húzó¬dik. Ezt 12 apostolszobor díszíti, valamennyi Antal Károly alkotása.

F: 1978 Magyarország útikönyv