Új lóversenytér (jelenleg Kincsem Park)

A Széchenyi István kezdeményezésére a „Pesti gyepen” 1827-ben létesített, majd  a Batthány Elemér gróf lovagegyleti elnöksége alatt az Aréna útnál 1880-ban nyílt  és 1918-ig működő lóversenyterek  után szükségessé vált egy nagyobb létesítmény építése. A helyéről már 1913-ban létrejött a megállapodás, azonban a világháború és az azt követő  szűkös esztendők miatt csak 1923-ban nyílt lehetőség a megvalósulásra, az akkori elnök, gróf Csekonics  Gyula közreműködésével. A terveket Wellisch Andor építész készítette, az eredeti – Ruppert  Vilmos által készített – tervek  gazdaságosabb változatával, vagyis a különböző szolgáltató helyeket külön épületek helyett a főtribün alá helyezve.

A tribün vasbeton szerkezete az alatta lévő monumentális  helyiségek ferde mennyezetét eredményezte volna, ezt különféle, de egymással összejövő és harmonizáló boltozatokkal küszöbölték ki.  A kivitelezést a Kondor és Feledi építőmesterek nyerték el, építésvezető  Neuhauser Lajos építész volt.

A pálya 3 részre lett osztva, a tribünök felé esett az 1300 méteres külső egyenes pálya, a középső pálya körmérete 2800 m. Mindkét pálya szélessége 50 m., a harmadik a tréning-pálya. A Kerepesi-úttól újonnan épült szép széles út vezetett az I. oszt. tribün mellett elhaladva a II. oszt. tribünhöz. A III. oszt. hely a pálya holtterületén foglalt helyet, melyhez a Kerepesi-úti villamos-állomástól külön alagút vezetett, hogy a közönségnek a pályát ne kelljen kereszteznie. A versenytér megnyitásakor indította ide a BSZKRT a 29-es járatát a Rókus Kórháztól.

A versenytér 1925. május 10-én, alig 14 hónapi munkaidő után nyílt meg.