- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A Magyar Rádió 1928-ban jelent meg a józsefvárosi Palotanegyedben, és az azóta eltelt közel kilenc évtized alatt elfoglalta a Nemzeti Múzeum mögötti háztömb jelentős részét, szövevényes épületrendszert hozva létre. Egészen mostanáig, amikor folyamatban van elköltözése az új, óbudai telephelyre.
Stúdiópalota (Bródy Sándor u. 5-7.)
A Telefonhírmondó első, Rákóczi út 22. alatti stúdiójából indult a Magyar Rádió rendszeres adása 1925 végén, de a fejlődés már két év múltán szükségessé tette új hely keresését. Ez a Főherceg Sándor (később Sándor, 1949 óta Bródy Sándor) utca 5. és 7. alatti, 1871-ben épült, két eklektikus lakóépület lett, amiket egybevéve, Gerlóczy Gedeon tervei alapján 1928-ban még két emelettel növeltek. Itt a Magyar Távirati Iroda igazgatósága, a Magyar Hirdető Iroda, és a Magyar Filmiroda mellett helyet kaptak a Magyar Rádió és Telefonhírmondó műszaki részlegei. Ugyanakkor – ugyancsak Gerlóczy tervezésével – a telekhez tartozó tágas udvar déli végében egy új kétemeletes épületet emeltek, nagy- és kisstúdió, próbaterem, felolvasószoba, hírrovati szerkesztőség, igazgatóság, a műsorszerkesztés és az adminisztráció elhelyezésére. Az ingatlanon, illetve a szomszédos Festetics-palota megvásárolt kertjének területén 1932-1936 között Münnich Aladár, majd 1939–1944 között Cséry Miklós tervei alapján újabb bővítésekre került sor (ez utóbbira csak részben, a háború miatt). Ezek eredményeként a stúdiópalota kezdeti 275 m2-es alapterülete 813 m2-re emelkedett. 1945 februárjától megindult az épület háború utáni helyreállítása, 1949 novemberében az udvaron Szabó István tervei alapján felépült a vendégek fogadására és a rádiós műhelymunka serkentésére a Pagoda épülete. ----- Az épületegyüttes Európa legrégibb (majdnem máig) működő rádió-stúdióépülete. (2013 nyarától a közszolgálati rádióműsorok készítése már a közmédia Kunigunda úti gyártóbázisán történik.)
Központi Irodaépület (Pollack Mihály tér 4-6.)
Az Esterházy utcában (jelenleg Pollack Mihály téren) álló – Ybl Miklós terve alapján 1857-58-ban épült – Nemzeti Lovarda földszinti szalonját már felhasználta zenekari felvételekre a Rádió, átépítései alkalmával. Miután a Lovardát a II. világháború pusztításai miatt le kellett bontani, a helyén 1952-ben, a hidegháborús hisztéria keretében, egy atomcsapás esetére tervezett, több méter vastag betonfalakkal védett stúdió épült, két földalatti és két földfeletti szinttel. Ennek - Nánási Sándor és Szende László tervezésével – 1969-re megvalósult körbeépítése hozta létre az ötemeletes, vasbetonvázas irodaépületet, homlokzatán Somogyi József szobrászművész Kompozíciójával. Az egyik épületszárny tetejére egy acél antennatornyot is felállítottak.
Esterházy-palota, Márványterem (Pollack Mihály tér 8.)
Az Esterházy-palotát Baumgarten Antal tervezte 1871-ben. Egyemeletes, eklektikus épület, kiugró szemöldökpárkányú hat ablakkal, oszlopos főkapuval, konzoldíszes főpárkánnyal. 1946-ban köztársasági elnöki rezidenciává tették, 1950-ben kapta meg az épületet a Magyar Rádió, és elsősorban 144 négyzetméteres márványtermét használta hangversenyek céljára. A hetvenes évektől a Rádiókabaré felvételeit és sok zenei előadást rögzítettek itt, a kilencvenes évektől a havonta megrendezett ingyenes koncerteket is befogadta.
Károlyi-palota (Pollack Mihály tér 3.)
A palotát Károlyi Lajos gróf megbízásából Ybl Miklós tervezte 1863-ban. Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben teljesen kiégett, a háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. Az épületet 1966-ban kapta meg a Magyar Rádió, és a régi tervek alapján részlegesen helyreállíttatta, azonban mára igen lepusztult állapotba került. A Rádiómúzeum, az Irattár, a Reklámiroda és az Informatika elhelyezését szolgálta, ma üres.
Üzemépület (Pollack Mihály tér 8-10.)
A hajdani Festetics- palota kertjének csodálatos kovácsoltvas kerítése és kapuja mögött a nyolcvanas években felhúzott üveghomlokzatú épület. Itt voltak az étkezde, az archívum raktárai, a feldolgozók, stúdiók. Később programközpontot alakítottak ki az egyik szintjén. Jelenleg földszintjén van a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum.
Szentkirályi utcai épületek (Szentkirályi utca 25-27.)
A Szentkirályi utcában, a Nemzeti Lovarda mögött, 1928-29-ben építtette fel a Lovarda Egyesülete a 27-31. alatti három lakóházat, egybefüggő, teljesen azonos homlokzattal. Tervezőjük a Rádió épületfejlesztésében is közreműködő Münnich Aladár volt. Ezek egyikéhez, a 27. alatti szekcióhoz a lakók kivásárlásával jutott a Magyar Rádió, a Műszaki Igazgatóság számára. Később a mellette lévő 25. szám alatti házban stúdiókat alakítottak ki.
Pollack Mihály tér 4-10
Magyarország
Friss hozzászólások