- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A budapesti telefonkapcsolatok 1881-ben megkezdett kiépítése a századfordulóra négy központhoz csatlakozó kb.5800 előfizetőt eredményezett, a főként légvezetékek és az azokat befogadó tető-tornyok kuszaságával. E távbeszélő-hálózat üzemeltetését 1897-ben az állam vette át, így lehetővé vált egyetlen központ létrehozása, amelyet földalatti kábelek kötnek össze a városban létesített 65 ún. „fölvezető ponttal”, és a csak ezektől az előfizetőkhöz vezetett légvezetékekkel.
Az új központ (későbbi nevén Teréz Központ) a Nagymező-utca 54-56 és Hajós-utca 33-35. számú házak között elterülő 2500 négyzetméter nagyságú telken épült 1902-03-ban, a felszerelésével együtt 2 996 000 koronáért (ehhez jött az új kábelek és vezetékek kiépítése 3 760 000 korona összeggel).
A szecessziós-eklektikus épület tervezője Balázs Ernő építész volt. Az új épület legnevezetesebb része a húszezer előfizető befogadására alkalmas kapcsolószekrény elhelyezésére szolgáló (sőt ennek megkétszerezésére is alkalmas), harmadik emeleti nagy kezelő terem, melynek hossza 63, szélessége 10, magassága 7 méter. (A munkavégzés nem követelt ilyen magasságot, de az impozáns nagyterem kifejezte az új technika iránti tiszteletet.) Helyet kaptak az épületben, valamint a teljes épület, sőt az udvar alatti pincében a telefon technológiához akkor szükséges helyiségek: a föld alatt és a levegőben bejövő vezetékek fogadói, kábelrendezők, az elektromos ellátást biztosító kazánok, generátorok és akkumulátor telepek (3 kazán és 2 gőzgép a 4 dinamó meghajtására), az üzemeltető, karbantartó, javító személyzet műhelyei, kezelő helyiségek, istállók és kocsiszínek. A kazánok egyúttal az egész épület gőzfűtését is szolgálták.
Amellett, hogy – a világon akkor még egyedülálló módon – egy egész várost egyetlen telefonközpont látott el, ennek épülete és felszereltsége a legkorszerűbb volt.
Az utóbbi évtizedekben a távközlési technológia már nem igényelt ilyen méretű épületet, ezért nagy része kihasználatlan és elhanyagolt lett. A telefontársaság ezért eladta, és Fehérváry Rudolf tervei alapján 2007-08 között átépítésre került. Korszerűen felszerelt irodaház lett Merkúr Palota néven, a tetőtérben luxuslakásokkal. A tervezés és kivitelezés dicséretes módon meghagyta a műemléképület értékeit.
Nagymező u. 54
Magyarország
Friss hozzászólások